Adatáradat? A megoldás a skálázható tárolás

Szakértői becslések szerint 2020-ra 44 ZETTABÁJTNYI digitális adatot termel majd az egész világ együttvéve.

Ha nehéz lenne elképzelni ezt az irdatlan mennyiséget, itt egy szemléltető grafikon:

A táblázat bal oldalán a 2020-ra becsült bájtok száma látható, a jobb oldali oszlop pedig a Földön található homokszemek becsült számát jelöli. Megdöbbentő, ugye?

Akad, aki elsőre azt gondolja, ezen adatok nagy része csak szelfi és macskás videó… De valójában ebben az adatdömpingben nagy szerepet játszanak olyan értékes információk, amelyek segítségével a vállalatok jobban kiszolgálhatják ügyfeleiket, és versenyképesek maradhatnak.

Adatrobbanás az egyes iparágakban

Íme néhány érdekes adat egy-egy területről:

• Egy automatizált gyáregység több terabájtnyi adatot képes generálni egyetlen óra alatt.
• A repülőiparban egy kereskedelmi járat útja mindegy 40 TB adat keletkezésével jár óránként.
• A bányászati cégek szintén több terabájtnyi adatot hoznak létre mindennapi működésük során.
• A kiskereskedelemben már egyetlen bolt is rengeteg adatot kezel a vásárlói és pénzügyi információk miatt, illetve a leltárok során.
• A kórházak rendkívül gyorsan képesek több terabájtnyi adatot begyűjteni az orvosi műszerekből, illetve a betegek leleteiből és állapotáról.

A lista szinte végtelen. Szolgáltatók, telekommunikációs cégek, digitális média, bűnüldözés, energiavállalatok, szuperszámítógépeket használó kutatócsapatok, kormányok, pénzügyi intézetek és számos egyéb iparág egyszerre szembesül ezzel az adatáradattal.

A jelenlegi helyzet nem oldja meg a problémát

Amikor felmerül az adatrobbanás kérdésköre, a legtöbbször az első reakció így hangzik: “Mi a gond? Évek óta teljesen jól működik a tárolási rendszerem, rendben lesz ez a jövőben is.”

Nos, nem egészen.

1. A versenyképesség fenntartásához a jövőben sokkal több adatot kell majd kezelni, mint napjainkban.
2. Azokat a tárolási megoldásokat, amelyeket a legtöbb helyen most is alkalmaznak, nem ekkora, hihetetlen mennyiségű adat feldolgozására tervezték.
3. Ha csak szimplán azzal próbáljuk orvosolni a problémát, hogy „hozzáadunk még valamennyit” a meglévő kapacitáshoz, az rendkívül költséges lehet.

A jó hír az, hogy létezik hatékony és jóval olcsóbb megoldás, méghozzá a skálázható tárolási rendszer képében.

Miért jobb ez az irány?

1. Arra tervezték, hogy bármekkora adatmennyiséggel megbirkózzon.
   Ahogyan a mobil eszközök megváltoztatták az életünk számos területét a kommunikációtól kezdve a fotózáson át a munkavégzésig, ugyanúgy teljesen más megközelítést képvisel a tárolás terén ez az irány. Ez az „all-in-one” tárolódobozok helyett az „elosztott modellt” alkalmazza, azaz szétosztja a tárolókapacitást az összes szerveren és meghajtón, amelyhez csak hozzáfér, ezáltal rendkívül jó méretezhetőséget és teljesítményt tud kínálni. (A felhőkörnyezetek hasonló modellt alkalmaznak a számítási kapacitás elosztásánál.)

2. A költségek alapvetően csak a szerverekből, meghajtókból és a szoftverekből tevődnek össze.
   A hagyományos tárolási megoldások kapacitás- és teljesítménybeli skálázása igencsak költséges. Az előre összeállított, „kész csomagok” helyett ez a rendszer a kereskedelmi forgalomban kapható szerverekből és a rajtuk működő szoftverekből áll. Bővítéskor csak egy újabb adag „szoftver + szerver” párosítást kell hozzáadni a rendszerhez.

3. A nyílt forráskódú változat még több előnyt kínál.
   A többi nyílt forráskódú technológiához, például a Linuxhoz hasonlóan a nyílt forráskódú, skálázható tárolási megoldás is lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kihasználják az alacsonyabb költségeket és a fejlesztői közösség nyújtotta gyors innovációt.

A SUSE kapcsolódó megoldása, a SUSE Enterprise Storage már elérhető és jól használható a gyakorlatban. Ráadásul most ingyen ki is próbálható, részletek ide kattintva érhetők el.