A mesterséges intelligencia köztünk jár

Amikor mesterséges intelligenciáról van szó, a legtöbben a sci-fikben látott különféle rendszerekre vagy robotokra gondolnak. Pedig ilyen megoldásokat egyre több helyen használnak már a való életben is, akár a közvetlen környezetünkben.

A Narrative Science felmérése  azt mutatja, hogy a szervezetek 61 százaléka alkalmaz valamilyen AI (Artificial Intelligence – mesterséges intelligencia) technológiát, és ez a szám 2016-ban is már 38 százalék volt. A cégek tehát egyre szélesebb körben használnak ilyen megoldásokat, ami a költségvetésükben is meglátszik. Olyannyira, hogy egy másik kutatás előrejelzése szerint 2020-ra a vállalatok évente átlagosan 88 millió dollárt fordítanak erre a területre, ami 31 százalékos növekedés lesz a 2016-os számokhoz képest. A felmérésben megkérdezett 835 döntéshozó közül 16 nyilatkozott úgy, hogy a vállalatánál ez az éves költés az említett időszakra várhatóan az 1 milliárd dollárt is meghaladja majd.

A sajtóban általában azokkal az AI projektekkel foglalkoznak a legtöbbet, amelyek várhatóan néhány éven belül már kézzelfogható eredménnyel járnak, mint például az Apple vagy a Microsoft fejlesztései, illetve a Tesla törekvései az önvezető autók terén. Számos szervezetnél azonban már a gyakorlatban is alkalmaznak ilyen megoldásokat a mindennapi működés megkönnyítésére. A Narrative Science kutatása alapján a legelterjedtebb felhasználási területek a prediktív elemzés, a gépi tanulás, a szövegek feldolgozása és generálása, a hangfelismerés és automatikus válaszok, a virtuális asszisztensek és chatbotok, illetve a diagnosztikák készítése és ezek alapján ajánlások összeállítása.

A Siemens például már évek óta alkalmaz prediktív elemzést ahhoz, hogy a várható energiaárak előrejelzésével segítse ügyfeleit a legjobb beszerzési időpontok kiválasztásában. A Hilton hotellánc két éve kezdte el tesztelni a Connie névre hallgató „robotportást”, amely útba igazítja a vendégeket az őket érdeklő látványosságokkal, illetve a szálloda szolgáltatásaival kapcsolatban. A Staples irodai kellékeket forgalmazó cég lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy egy okostelefonos alkalmazáson keresztül, hangutasításokkal rendeljenek új árut úgy, hogy a megrendeléseket egy hangfelismerő technológiát alkalmazó rendszer rögzíti. Míg a National Oilwell Varco olajipari vállalat az olajkitermelési folyamatokat automatizálta mesterséges intelligencia segítségével a Mexikói-öbölben. A társaság beszámolója szerint az AI 40 százalékkal gyorsabban képes elvégezni a feladatokat, mint az emberek.

Ahogy egyre több vállalat fogja munkára a mesterséges intelligenciát, egyre nő az igény a megfelelő infrastruktúra iránt is. Számos, AI-hoz kapcsolódó alkalmazás dolgoz fel hatalmas mennyiségű adatot a minták azonosításához és a tanuláshoz, ami óriási számítási kapacitást igényel. Ezért használ sok vállalat nagy teljesítményű számítástechnikai (High Performance Computing – HPC) infrastruktúrát, így a folyamatok párhuzamos futtatásával képesek biztosítani a szükséges sebességet.

A HPC megoldásokat régebben főként kormányzatok és akadémiai kutatók vették igénybe, de mára ez változóban van. Napjaink HPC-rendszerei gyakran épülnek Linux-fürtökre és szabványos X86 vagy Aarch64 hardverekre, tehát olyan alapokra, amelyeket a nagyvállalatok már évek óta használnak big data és felhőarchitektúráiknál. Aki megfelelő teljesítményt biztosító alapot választ AI alkalmazásainak –például a SUSE HPC megoldását –, az maximálisan kihasználhatja a folyamatosan fejlődő technológiák előnyeit.